Crikvenica (neve a horvát templom jelentésű szóra vezethető vissza) a Monarchia idején, a 19. század vége felé a horvát-magyar tengerpart egyik legszebb részén létesült, igen népszerű nyaralóhely volt, és az szerencsére napjainkban is. Fiumétól mindössze 37 km-re található a vonzó horvát tengerparti üdülőhely.
Nagyon kedvező klimatikus viszonyainak köszönhetően már az akkori időkben gyógyhellyé nyilvánították az egyébként mindig is Horvátországhoz tartozó tengerparti városkát. Az elegáns és drága Abbázia inkább a luxuskategória, a felső tízezer és az osztrákok kedvelt és felkapott nyaralóhelye volt. Ennek ellensúlyozására a horvátok nagy támogatásával kezdték kiépíteni Crikvenicát, amely aztán főleg a vékonyabb pénztárcával rendelkező, a tengerpartot mégis nagyon kedvelő magyar nyaralóközönséget célozta meg igen sikeresen. Kiváló klimatikus adottságai, a tengervíz gyógyhatása miatt a magyarok körében felkapott és népszerű üdülőhely volt már a 20. sz. fordulója tájékán is, mindaddig, míg az eljutási lehetőség lehetséges volt. Akkoriban a vasút jelentette a közvetlen összeköttetést.
Tény, hogy a nagypolitika ezt a lehetőséget is kedvezőtlenül érintette, főleg, nekünk magyaroknak. Az európai történelem későbbi alakulása miatt a turisztika is a tönk szélére jutott, igaz annál sokkal súlyosabb gondjai voltak a lakosságnak, mintsem, hogy a tengerpartról álmodozhasson. Szerencsére most újra adottak a lehetőségek, az utazás, az odajutás, autópályán ráadásul, egyáltalán nem gond.
Ami a Monarchia-beli időket illeti, egy kis történelem még: Érdemes tudni, hogy maga József főherceg volt az, aki személyes ambíciójának tekintette a nyaralóhely felvirágoztatását, hatalmas összegekkel támogatta a beruházásokat, a szállodaépítkezéseket és más egyebeket is. A magyar arisztokrata hölgyek a felső középosztálybeli hölgyekkel együtt pedig igazi, nemes feladatnak tekintették akkoriban a jótékonyságot, amely abban is megmutatkozott, hogy magyar, szegény sorsú gyerekek százait nyaraltatták itt, akik aztán jó színben és jó egészségi állapotban kerülhettek vissza a családjukhoz. Erről akkoriban sokat cikkeztek a fiumei lapok is. Ezt csak zárójelben, de mégis….
A képek nézegetése közben jönnek a legjobb gondolatok….
Van olyan, amit nem szabad kihagyni, talán ezt a kedves nyaralóhelyet sem. Hiszen a távolság alig pár száz kilométer, és azt ma már egy útvonaltervezővel – itt a világhálón – gyerekjáték „leküzdeni”, mert a látvány a tengerparti sétányokkal, kávézókkal biztosan nem feledhető, a napfényes tengeröböl, a lágyan simogató tengervíz, sétahajózás és minden más, ami új és más…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.